Kényes téma?

Okvetlenül kényes téma-e a szexuális felvilágosítás? Noha a 21. században élünk, állítólag burjánzik a szexuális szabadosság, meztelen nők plakátjai az utcán, sok szülőpár számára mégis kínos kérdés, mikor és hogyan történjen meg a gyermek felvilágosítása, és van, aki talán annak örülne legjobban, ha ezt a feladatot átvállalná tőle a tanító vagy a védőnő. Aggasztó jel ez. Kérdés, aki erről nem tud beszélgetni gyermekével, vajon más fontos témákról tud-e?

Sokak fejében a szexuális felvilágosítás, ahogy már a kifejezés is utal rá, valamiféle különálló szigetet képez, annak magyarázatát, hogy születik a baba. Független ez örömszerzéstől, szerelmi kapcsolattól, a testhez való viszonytól. Holott a valóságban egy egészséges ember szexualitása integrált része személyiségének, átszövi a párkapcsolatát, fontos feszültség levezető eszköz, és a nőiség vagy férfiség megélése.

Ebből következik, hogy az lenne a természetes, ha hétköznapi beszélgetéseink során, amit –jó esetben- a gyermekekkel folytatunk, magától értetődő módon kerülne elő a szex témája is. Ha így volna, talán nem is létezne az a kifejezés: „szexuális felvilágosítás”, ahogy nincs külön szavunk az évszakok váltakozásáról szóló felvilágosításra, vagy a palacsintasütés rejtelmeiről való felvilágosításra sem.

A szülőkben általában felmerül a kérdés, mikor jött el az ideje a –maradjunk ennél- szexuális felvilágosításnak. Egyszerűbb a helyzet, mint gondolnánk: mikor a gyermek kezdeményezi. Ez valamikor óvodás korban fog megtörténni, például olyan kérdésekkel, hogy a szomszéd Julcsinak miért olyan nagy a pocakja, hogy a felnőtt párok miért alszanak egy ágyban, vagy egyszerűen azzal, hogy hogy születtem, honnan jöttem én. Megteheti a szülő, hogyha nem érzi alkalmasnak a pillanatot, kissé ködösít a válaszában, de legjobb az egyszerű, gyermek életkorához szabott, őszinte válasz. Nem szükséges nagy levegőt véve tudományos mélységű előadásba kezdeni, inkább közelítsünk a hétköznapi élet felől.
Tartsuk szem előtt a gyereknevelés egyik aranyszabályát: mindenre válaszoljunk, amit a gyermek kérdez, és semmire ne válaszoljunk, amit nem kérdez. Ennek értelme, hogy a gyermekek ösztönösen érzik, mit képesek elviselni, és működik önmagukkal szemben az a természetes tapintat, ami meggátolja, hogy olyasmiről érdeklődjenek, amit még nem tudnának elhordozni. (Halálos beteg gyermekeknél megfigyelték, egy részüket a titok nyomasztja, és addig kérdez, míg világos válaszokat kap, amitől leesik a titok nyomasztó terhe a válláról; míg más gyerekek arra adnak egyértelmű jeleket, hogy nem akarják tudni, mi a valódi betegségük.)

Jó, ha vannak szavaink a szexualitásra, amiket természetes módon tudunk használni. Így a gyermekkel is könnyebb lesz a kommunikáció. Érdekes, hogy még ma is jellemző az olyan kifejezések használata, mint „ott lent”, „izé”, vagy csak egy sokat sejtető bólintás, ami helyettesíti a kihagyott szót. Nem könnyű kialakítani a szex-nyelvet, mivel a szókincsünk valóban hiányos-e téren. A legtöbb szó valamelyik kategóriába esik az orvosi, a trágár és a gügyögős közül. A nemi szervekre nincsenek olyan természetes szavak, mint például a mell vagy a fenék. Mégis érdemes az ízlésünknek megfelelően kiválasztani azt, ami a legkevésbé idegen, és a használat során majd egészen természetessé válik.

3 megjegyzés:

  1. nálunk ez a lehető legkínosabban történt a gyerekek megtalálták a számítógépen a szexképeinket. (el volt dugva egy általam rejtettnek hitt mappában) senkinek nem kívánom ezt a helyzetet. nem tudom, hogy ki hogyan viselkedne ilyen helyzetben.

    feleségem egyszerűen elbőgte magát
    így rám maradt a magyarázkodás
    senkinek nem kívánom :-(((

    VálaszTörlés
  2. Szerintem meg kell beszélni a gyerekkel! A korát nem írtad meg, de ha gépeteket használta, akkor elég idős ahhoz, hogy felfogja, a szülei férfiből, és nőből vannak.

    Az én gépemen is vannak ilyen jellegű képek. ha a gyerek használja, tudja, hogy ott előfordul ilyesmi. Tovább lapoz, és kész.

    VálaszTörlés
  3. Csak most találtam meg a blogodat, a Goldenblogról.
    Tapasztalatom szerint a biológiai részét nagyon egyszerű elmagyarázni, mi azóta beszélgetünk ilyesmiről, amióta a lányom beszélni tud :)
    Kezdetben vala az elültetett magocska, és igen, a te pocakodban is százmillió magocska van, és később jöttek a bonyolultabb kérdések.
    Szerintem lehet ugyanazokat a szavakat használni, amit a felnőtt barátainkkal használunk - ezeket úgysem tudjuk eltitkolni, ő is fogja használni.

    Nekem sokkal fontosabbnak tűnik az amit a serdülőnek mondok a szeretkezésről.
    Én azzal kezdtem, amiért a serdülő el fog kezdeni szexelni: hogy a szex jó - de többféleképpen is lehet csinálni. És ha már csináljátok, akkor pl. inkább az érintésen legyen a hangsúly, mint a behatoláson. Ha jól esik egy érintés, akkor csináljátok, ha nem, akkor ne.

    VálaszTörlés

A Waldorf Pedagógiai Intézet újabb előadás-sorozatában pszichológusok vezetnek be a szülők iskolájának gondolatvilágába.
Fontos kérdésekben segítenek eligazodni: Mi az, hogy élő tudás? Lehet-e élővé tenni a holt tudást? - A digitális kor értékválsága új kihívások elé állítja a mai szülőket. Hogyan lehet ebben a változó világban egészséges gyerekeket nevelni? - Miért olyan félelmetes felnőtté válni? - Családi kommunikáció - megértjük egymást félszavakból is?

A kötet szerzői: Bakonyi Anna, Cziglán Karolina, Nemes Éva, Purebl György, S.Pintye Mária, Tari Annamária, Vajna Virág,
Vekerdy Tamás

A kötet megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban és a
Saxum Kiadó webáruházában