Cry for help

Így nevezzük az utolsó segélykiáltást, amivel a lehetséges öngyilkos a világ –annak egyik képviselője- tudtára adja, hogy valami baj van, olyan, amivel nem képes megbirkózni, segítségre van szüksége, mert nem megy tovább.

A közmondásra alapozva, mi szerint amelyik kutya ugat, nem harap, sokan azt hiszik tévesen, aki beszél az öngyilkosságról, biztosan nem teszi meg. Ennek ellenkezője igaz: tíz emberből, aki öngyilkosságot kísérel meg nyolc egyszer vagy többször beszámol terveiről, és megpróbálkozik a segítségkéréssel. Általában először a szűk családi-baráti körben, azonban ebben a közegben a túlzott felelősség olykor bénítólag hat a közvetlen környezetre: megrémülnek, vagy éppen bagatellizálják a veszélyt. Mindkét reakció ártalmas, mert azt üzeni a bajban lévőnek, hogy nincs olyan talpraesett, észnél lévő ember, akire támaszkodhatna. Aki nem adja fel, ez után ad még egy esélyt egy idegennek, vagy éppen egy lelkisegély szolgálatnak. Mivel a bevonódás veszélye kisebb, olykor egy idegen könnyebben segít, még ha sosem készült ilyen helyzetre.
Legyen bárki a segítő, a legjobb, mit tehet, hogy nyitottan végig hallgatja mindazt, ami az öngyilkossággal foglalkozó ismerősét foglalkoztatja, hagyja, hadd beszéljen a benne kavargó érzésekről, gondolatokról. Erre egy közeli hozzátartozó nem mindig képes – gondoljunk bele, hogyan is hallgathatná végig nyugodtan egy anya, amint fia azt ecseteli, nem szeretne tovább élni. Pedig sokat segít a beszéltetéssel, mert a krízisben lévő ember különleges, beszűkült tudatállapotban van, ami kevés ideig tartható fenn. Tehát az idő a segítőnek dolgozik: lassan oldódik ez az állapot, és újra kinyílik a világ a személy számára.

Persze, a beszélgetésen túl némi irányításra is rászorulnak a hasonló helyzetben lévők. Az öngyilkos-jelölt nem látja reálisan lehetőségeit, azt, hogy mit kellene tennie, mi a következő lépés – így jut az öngyilkosság gondolatához, noha inkább szeretne máshogy élni, mintsem meghalni. Jó, ha a segítő (legyen laikus vagy szakember) ilyen esetben konkrét iránymutatást nyújt arra nézve, hogyan lehet kibírni ezt az időszakot, hova lehet segítségért fordulni.

Sajnos tudni kell, aki egyszer már megkísérelt öngyilkosságot, nagyobb eséllyel teszi meg ismét. A nők közül többen próbálkoznak öngyilkossággal, de a férfiak körében gyakrabban „sikerül”. A lelki betegségek közül a depresszió az, ami leginkább megnöveli az öngyilkosság kockázatát. Hiszen mi kell ahhoz, hogy valaki megölje magát? Nem a nagy küzdelmek során történnek az öngyilkosságok. Bármilyen nehéz, fájdalmas is legyen egy élethelyzet, amíg az ember lát célt, addig élni és harcolni akar. Aki viszont reménytelennek látja a helyzetet, el sem tudja képzelni, hogy megváltozzon, hogy máshogy alakuljon, nagyobb valószínűséggel választja ezt az utat. A depressziónak pedig része, jellegzetes tünete ez a gondolkodásmód.

Ha valaki megöli magát, a környezetben tudatosan vagy tudattalanul bűntudat keletkezik, elhangzanak a „miért nem vettem észre, hogy baj van”, „miért nem figyeltem jobban rá” mondatok. Ezzel ellenkezőleg, vagy ezzel váltakozva harag is lehet a válasz, amelyet éppen az említett tehetetlenség érzése okoz. Ez jelenik meg abban a régi szokásban, hogy az öngyilkosságban elhunytakat sokáig nem temették el a temető falain belül, hanem a falakon kívül kaparták el.

Ma is ambivalens a viszonyunk az öngyilkossághoz: egyszerre megrendítő dráma, és harag-értetlenség forrása. A legnehezebb viselni a gyermekek-kamaszok öngyilkosságát, mert ott a felelősség egyértelműen nem a halotté. Egyedül a szülők nyakába varrni sem szabad, valahogy közösen az élők viszik tovább a terhet magukkal.

A Waldorf Pedagógiai Intézet újabb előadás-sorozatában pszichológusok vezetnek be a szülők iskolájának gondolatvilágába.
Fontos kérdésekben segítenek eligazodni: Mi az, hogy élő tudás? Lehet-e élővé tenni a holt tudást? - A digitális kor értékválsága új kihívások elé állítja a mai szülőket. Hogyan lehet ebben a változó világban egészséges gyerekeket nevelni? - Miért olyan félelmetes felnőtté válni? - Családi kommunikáció - megértjük egymást félszavakból is?

A kötet szerzői: Bakonyi Anna, Cziglán Karolina, Nemes Éva, Purebl György, S.Pintye Mária, Tari Annamária, Vajna Virág,
Vekerdy Tamás

A kötet megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban és a
Saxum Kiadó webáruházában

Népszerű bejegyzések