Kortalan szerelem

Hogy kinek mi számít nagy korkülönbségnek, egyénenként változó. Van, aki már hat-nyolc évet is annak tart, míg másnál a generációnyi különbségnél kezdődik a jelentős korkülönbség. Persze attól függ, kinek a szempontjából nézzük: a páréból, a rokonság vagy a társadalom nézőpontjából. Esetleg a gyerekekéből, akik a kapcsolatból születnek.




Le kell szögezni, ha tisztán evolúciós szempontból nézzük, nem feltétlenül az egyidősek párkapcsolata a kívánatos. Ebből a nézőpontból minden élőlény, így az ember számára is a sikeres szaporodás és utódgondozás a legfőbb cél. A nő (vagy az állatvilágban a nőstény) igyekszik olyan párt találni, aki egyrészt sikeresen megtermékenyíti őt, másrészt minél hatékonyabban részt vesz az utódgondozásban. A férfi (vagy hím) olyan nőt keres, akinek a legjobbak a reprodukciós adottságai. Ha ebből az elméletből indulunk ki, a fiatal nő, idősebb férfi páros sikeres lehet, hiszen a nő termékeny, a férfi pedig inkább rendelkezik az utódról való gondoskodáshoz való erőforrásokkal, mint egy fiatalabb társa.

Ezt a gondolatot azonban érdemes árnyalni. Például azzal, hogy az idősebb férfi számára kevesebb idő áll rendelkezésre az utódgondozásra. Ráadásul a „sikeres utódgondozás” más oldalról, például a személyiségéről is megközelíthető. Ki lesz jó apja a gyermeknek? Erre a kérdésre sok nő inkább belső értékeket, például a türelmet vagy humorérzéket hozná fel, mint a státuszt és anyagi erőforrásokat. Ezek pedig nem életkorfüggők. Arról már ne is beszéljünk, hogy nem mindenki szeretne gyermeket (igaz, ettől még működhet az evolúciós ösztön a gyermektelen párokban is).

Vajon mi az előnye annak, ha jelentős a korkülönbség a két fél között? Előnye lehet, ha komplementer szükségleteik vannak, amelyek könnyebben kielégülnek egy ilyen kapcsolatban, mint egy életkorilag szimmetrikusban. Például az egyik félnek nagy a biztonságigénye, a másiknak a gondoskodásigénye. Az idősebb társra az előbbi személy jobban ráhagyatkozhat, rábízhatja magát, míg a másik pátyolgathatja őt. Persze ez nem csak életkorfüggő, ám lehetséges motiváció az idősebb/fiatalabb pár választására, hogy valaki biztosítva látja ezeknek az igényeknek kielégülését.

Az sem ritka, hogy egy személy úgy érzi, valamiért a kortársai közt nem talál megfelelő partnerre. Például az átlagosnál több élettapasztalattal rendelkezik, vagy valamilyen szempontból „előrébb tart”, mint abban az életkorban a legtöbben.

Természetesen speciális nehézségekkel is számolniuk kell a nagy körkülönbségben élő pároknak. Ilyen a környezet olykor nem elfogadó viselkedése. Ez különösen a rokonságra vonatkozik. Érthető rosszérzést okozhat egy szülőben, ha vele egyidős gyermeke párja, ahogy egy gyermekben is, ha vele egykorú apja vagy anyja új partnere.

A kulcskérdés az, össze tudnak-e hangolódni abban, mi fontos számukra, hol tartanak az életben. Mindenki életútja során változik, milyen feladatok, értékek állnak az első helyen. A párkapcsolat olyan szövetség, ahol ezek jó, ha harmonizálnak, különben fennáll a veszélye, hogy kiüresedett a kapcsolat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A Waldorf Pedagógiai Intézet újabb előadás-sorozatában pszichológusok vezetnek be a szülők iskolájának gondolatvilágába.
Fontos kérdésekben segítenek eligazodni: Mi az, hogy élő tudás? Lehet-e élővé tenni a holt tudást? - A digitális kor értékválsága új kihívások elé állítja a mai szülőket. Hogyan lehet ebben a változó világban egészséges gyerekeket nevelni? - Miért olyan félelmetes felnőtté válni? - Családi kommunikáció - megértjük egymást félszavakból is?

A kötet szerzői: Bakonyi Anna, Cziglán Karolina, Nemes Éva, Purebl György, S.Pintye Mária, Tari Annamária, Vajna Virág,
Vekerdy Tamás

A kötet megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban és a
Saxum Kiadó webáruházában