Tegyünk a kedvünkre!

Amikor a boldogságra gondolunk, csupa nagyszabású dolog jut eszünkbe, mint a jó munkahely, a tartalmas emberi kapcsolatok, az Istenhit. Igen ám, de az apróságokról sem szabad elfeledkezni! A pillanatnyi hangulatot sokkal inkább meghatározzák olyan kicsiségek, mint hogy szép almát kapunk a piacon, megdicsérik a frizuránk, a kedvenc dalunkat játssza a rádió. Hajlamosak vagyunk alábecsülni a hasonló események jelentőségét, holott még a viharosabb időszakokból való kilábalásban is segítenek. Vajon az Olvasó is megélt-e olyasmit, például mikor egy szakítás miatt szenvedett és gyötrődött, hogy valami apró kis öröm következtében egyszer csak úgy érezte, mégis élhető, szép a világ? Például mélabúsan lépett ki a kertkapun, és megcsapta az orrát az eső áztatta föld illata.

A kis örömök nem oldják meg a problémákat, viszont a jó hangulat mozgósítja azokat az erőforrásokat, amikre igazán szükség van akár krízishelyzetben. Egy kellemes esemény abba az irányba hangolja a személyt, ami kedvező, előremutató számára. Minden pillanatban ezer és ezer dolognak tudnánk örülni, és ezer dolog miatt szomorkodhatnánk. A mi beállítódásunkon múlik, hogy melyikre figyelünk fel inkább. Ezért téves a pesszimisták érvelése, hogy ők csak felkészülnek a bajra, hiszen jobb félni, mint megijedni. Nem, a pesszimista nem felkészül, hanem felfigyel a rosszra, ezzel létrehozza maga körül azt a világot, amiben több a baj, mint az öröm.

Sokan kiütést kapnak a „gondolkodj pozitívan” szlogentől, mert úgy vélik, a pozitívan gondolkodók egy megalapozás nélküli légvárat építenek, ami majd a legrosszabbkor fog összedőlni. Figyelem: itt nem arról van szó, hogy el kéne nyomni a nehézségeket, le kéne tagadni a terheket. Hanem arról, hogy tudatosan, odafigyelve billentsük helyre látásmódunkat, ha az eltolódott a negatívumok irányába. Neglect szindómának hívják azt az idegrendszeri betegséget, mikor a személy a látótér egyik feléről egyszerűen nem vesz tudomást, mintha nem lenne ott. A tükörben a szája jobb vagy bal felét rúzsozza csak ki például. Vigyázzunk, nehogy „lelki neglect” jellemezzen minket, amikor a valóságnak csak az egyik felét látjuk!

Javítsuk tehát a hangulatunkat apróságokkal! Tény, hogy az illatok és érzelmek közeli barátságban állnak. Ahogy az is tudható, hogy a fény milyen sokat számít a jó közérzetben. Ezekre tényleg érdemes odafigyelni. Emellett kellemes színekkel, ízekkel is dobhatunk közérzetünkön.  Önmagában a figyelmünk pozitív irányba való állítása jelentősen javítani fogja hangulatunkat. Bármelyik pillanatban megtehetjük, hogy felsorolunk magunknak öt apró pozitívumot. Ezek lehetnek olyasmik, amik rajtunk kívül állnak, és mintegy ajándékként csöppentek életünkbe. És lehetnek sikerélmények is, olyasmik, amikért megdicsérjük magunkat. A legtöbben nap, mint nap sokat tesznek saját és mások boldogulásáért, kezdve azzal, hogy reggel felkelnek a csörgőórára, hogy elvégzik feladataikat, és viszonylag kevés dicséretet kapnak érte. Mindenért jár a dicséret, ami erőfeszítést igényelt! És a következő lépés haladóknak: na csak magunkat, hanem másokat is dicsérjünk, nekik is szükségük van a jókedvre!