Kövér szülőnek a gyereke is túlsúlyos?


Amikor valaki túlsúllyal küzd, általában két forrásban keresi az okot: egyik a kedvezőtlen gének, a másik az életmód. Ezek persze fontos szempontok, de a túlsúly mögött lélektani okok is meghúzódhatnak. Sok mindenre „használható” a kövérség, még ha nem is tudatosan használja valaki. Vannak például, akik félnek az intimitástól, legyen szó párkapcsolatról vagy bármilyen emberi kapcsolatról, és így védekeznek ellene. Például ürügyként szolgálnak a többletkilók, mondván „még nem vagyok formában, le kell adnom a súlyfeleslegem, majd utána fogok ismerkedni”. Valójában magától a kapcsolattól tart az illető, attól, hogy közel kerül a másikhoz, de nem vallja be magának, mi tartja vissza az ismerkedéstől.

Ikrekkel az élet

Sok kérdés felmerül az ikrek nevelésével kapcsolatban. Vajon mennyire kívánnak speciális bánásmódot? Különösen az egypetéjű ikrek nevelése vet fel kényes kérdéseket, akik külsőre megtévesztésig hasonlítanak. Náluk különösen fontos, hogy a szülők bátorítsák, hogy individuumként is megélhessék magukat. Javasolt, hogy ne hordjanak egyforma ruhát, egyforma frizurát, és hogy a szülő szólítsa meg őket külön-külön is, nevükön, ne mindig csak úgy beszéljen hozzájuk, hogy „ikrek, gyertek ide”, „ikrek, mi újság veletek?”. Tehát ne úgy kezeljük őket, mint egy személyt két testben, hanem mint két külön embert, akik történetesen hasonlítanak külsőleg.

Nem minden nyüzsgő, élénk gyerek hiperaktív

Nem minden nyüzsgő, élénk gyerek hiperaktív. A figyelemhiányos hiperaktivitás nevű zavar magában foglalja a mozgásos nyugtalanságot, a figyelem könnyű elterelhetőségét és az impulzivitást is. Sokan gondolják, hogy a hiperaktív gyerek egyben erőszakos, agresszív is. Nem kell, hogy így legyen, ez már nagyban függ attól, a szülő mennyire képes kezelni gyermeke sajátosságát, kiegyensúlyozott, bejósolható, türelmes környezetet biztosítani számára. A hiperaktivitás tünetei idővel általában enyhülnek, sokan jól beilleszkednek a társadalomba az érintettek közül.

Záródó ajtók és nyíló ablakok

A kapunyitási és kapuzárási pánikról

A 2013-as Pszinapszison tartott előadás témája a rég óta ismert életközépi válság, és az új keletű kapunyitási pánik volt. Utóbbi arra az élethelyzetre utal, mikor a 20-as, esetenként 30-as éveiben járó fiatal megtorpan, nem köteleződik el, nem indul el azon az úton, ami már a felnőtt életet jelentené. Vonatkozhat ez párkapcsolati elköteleződésre, szakmaira, szülőkről való leválásra.


Ha megvizsgáljuk, mi foglalkoztatja a kétféle krízisben lévő személyt, nagyon hasonló kérdéseket találunk. Míg a kapunyitási pánikkal küzdő fiatal azt kérdezi: „ki vagyok én?”, az életközépi válság alapkérdése: „valóban ez vagyok?”. Azaz: jó helyen vagyok, megfelelő szerepekben? Mindkettő identitásválság tehát.

Kapunyitási krízis - a fiatal felnőtteket érinti

Gyakran találkozunk olyan fiatalokkal, akik valahogy nem merik elkezdeni életüket. Toporognak, belekezdenek egy képzésbe, félbehagyják, másba fognak, egy ideig dolgoznak, aztán megint valami újat keresnek, és egyikben sem érzik otthonosan magukat. Van, akinél a párkapcsolatban jelenik meg a bizonytalanság: nem meri igazán beleengedni magát a kapcsolatba, így ki sem derül, hogy milyen lehetett volna, ha közel engedi magához a másikat. Biztosan közrejátszanak társadalmi szintű okok is, mégis, az újabban kapunyitási krízisnek nevezett jelenség a gyermekkori élményeken is nagyban múlik.


A cikk folytatása a divany.hu-n: Kapunyitási krízis - a fiatal felnőtteket érinti

Ha baj van...

Mindenkivel előfordulhat, hogy elveszti az uralmat a problémák felett, úgy érzi, összecsapnak a feje fölött a hullámok. Lehet ez pillanatnyi hangulat, vagy tartósabb krízis, ami azt jelenti, olyan helyzetben találja magát az ember, amiből nem szabadulhat, ugyanakkor az általa ismert, hozzáférhető probléma megoldási eszközök nem elegendőek. Ilyen esetben sokféleképp reagálhatunk. Van, aki igyekszik nem tudomást venni a helyzet súlyosságáról, és ha sikertelen a figyelemelterelés, valamilyen tudatmódosító szert hív segítségül. Van, aki csak passzívan várja, történjen valami, és közben magát marcangolja.

Napi négy ölelés...

Egyszer egy kísérletben szerették volna megvizsgálni a kutatók, hogyan hat a zsíros, koleszterindús táplálék az egerek egészségi állapotára. A vártnak megfelelően, azoknál az egereknél, akik zsíros ételt kaptak, érelmeszesedést tapasztaltak. Azonban egy meglepő dolgot is találtak: a koleszterindús étellel táplált egerek egy csoportja mentesült a káros következmények alól, nekik jelentősen jobb volt az egészségi állapotuk (az érelmeszesedést is beleértve), mint a többi egészségtelenül etetett egérnek. Végül rájöttek, ez az a csoport volt, amelyet az orvostanhallgatók gondoztak. Ők rendszeresen simogatták az egérkéket, amire érthető módon a többi kutatónak nem volt ideje. Így került birtokukba szándékukon kívül egy igen értékes információ arról, hogy az érintés, simogatás mekkora hatással van az egészség megőrzésére.

Új csoporttag felvétel az önismereti csoportban!

Két éve működő önismereti csoportunkba most új tagok jelentkezését várjuk.
A csoportot két pszichológus, Hajnal Szabolcs és Cziglán Karolina vezeti.



Találkozásaink másfél órájában a jelen pillanatból indulunk ki, abból, ahogyan a csoporttagok éppen érzik magukat, amilyen konfliktusok abban a pillanatban foglalkoztatják. Bármilyen téma szabadon bevihető, ami személyesen érinti a résztvevőt, nincsenek tabuk. A beszélgetés során egymással kapcsolatban is érzések generálódnak, amelyek jellemzően a hétköznapi életben is előforduló mintákat követik. A csoport védett közeget biztosít, ahol ezek a tipikus kapcsolati problémák nyílttá tehetők, megbeszélhetők, feldolgozhatók. A csoportvezetők szerepe a visszafogott, szelíd moderáláson kívül ennek az önismereti folyamatnak segítése.

A csoportvezetőkről >>>
A kurzus céljáról >>>
A Waldorf Pedagógiai Intézet újabb előadás-sorozatában pszichológusok vezetnek be a szülők iskolájának gondolatvilágába.
Fontos kérdésekben segítenek eligazodni: Mi az, hogy élő tudás? Lehet-e élővé tenni a holt tudást? - A digitális kor értékválsága új kihívások elé állítja a mai szülőket. Hogyan lehet ebben a változó világban egészséges gyerekeket nevelni? - Miért olyan félelmetes felnőtté válni? - Családi kommunikáció - megértjük egymást félszavakból is?

A kötet szerzői: Bakonyi Anna, Cziglán Karolina, Nemes Éva, Purebl György, S.Pintye Mária, Tari Annamária, Vajna Virág,
Vekerdy Tamás

A kötet megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban és a
Saxum Kiadó webáruházában