Felszabadult szexualitás?

Általános vélekedés szerint az ún. szexuális forradalom óta szex terén roppant nyitottak vagyunk. Annyira, hogy már-már túlzás -teszik hozzá sokan-. Igen? Akkor tessék nekem hétköznapi, használható szavakat írni (lehet commentben) nemi szervekre, szexuális tevékenységekre! A szexhez kapcsolódó egyetlen semleges szó maga a szex. A különféle szexuális aktivitásokról és nemi szervekről kisbaba-nyelven, orvosi nyelven és trágár kifejezésekkel tudunk beszélni. És (talán az orvosi szavak kivételével) egyik használata sem megengedett hétköznapi színtereken.


Egy reggeli magazinműsorban láttam, hogy a műsorvezető zavartan szabadkozott, amiért élő adásban sajnos nem fütyülhetik ki az előbb elhangzott punci szót.

Felszabadultak vagyunk?


Ami engem érdekel, az a nemiségünkhöz fűződő zavart viszonyunk egyes emberre gyakorolt hatása. És hadd beszéljek most a nőkről, mivel jelenleg evvel foglalkozom.

Mit hall ma egy tájékozódni kívánó nő? Ellentmondásos üzeneteket.


Egyrészt azt, hogy tedd az ágyban, ami jól esik, nincs elvárás! Másrészt: nincs vaginális (hüvelyi) orgazmusod? Csak klitorális (csiklói)? Szegénykém, akkor még nem vagy elég fejlett szexuálisan, keresd csak meg a G-pontodat!

Vagy: hallja egyrészt, hogy: Fogadd el magad olyannak, amilyen vagy! Másrészt, kinyitva egy női magazint, narancsbőr elleni reklámokkal, fogyókúrás étrendekkel és alakformáló gyakorlatokkal találja szembe magát. A Kedves Olvasó talán úgy érzi, túlzok, mikor azt mondom, komoly lelki érettséget feltételez, hogy a személy képes legyen elhatárolni magát ezektől az impulzusoktól. Még akkor is, ha lelke mélyén tisztában van vele, hogy férjének még a narancsbőr szó jelentéséről sincs fogalma, nemhogy zavarná; hogy a személy alakját alapvetően az adottságai döntik el; és hogy fogyókúrára az elhízott ember szorul (ők is inkább életmód változtatásra).

Ezek az ambivalenciák szinte mindenkiben ott élnek, ne higgye az olvasó, hogy csak a médiában: az otthonokban, a családokban is. Kiderül, mikor nemiségükkel küszködő nők elmesélik, hogy kamaszként azt hallották apjuktól: "Ne egyél annyit, úgyis nagy a feneked!" Érdekes, hogy a szülői pofont bántalmazásnak tartjuk, de ezeket a mondatokat nem…


John és Stasi Eldredge Captivating (kb: Elbűvölő) című könyvében beszél arról, hogy ezeket a sebeket a párkapcsolat nem gyógyítja, mert a nőiséget az apával való viszony határozza meg (persze az anyával való viszony sem mindegy, teszem hozzá). Az író házaspár keresztény szempontból közelít a témához, és azt mondja, van egy másik Atyánk, akitől gyógyulást kérhetünk.

Lélektanilag is korrekt az a megállapítás, hogy nem jó öngyógyítási kísérlet a párkapcsolatban keresni orvosságot a múltra. Az előző generáció bűnét nem a társunk teszi jóvá. Túl nagy teher a nőiségünk rendberakását az ő vállára tenni. A sorrend fordított: először belül teremtsünk békét (akár szakember segítségével), és aztán találjunk egy másik, önmagával békében lévő partnert! Ezzel a mindenkinek szóló jókívánsággal zárom mai bejegyzésem.

3 megjegyzés:

  1. Néhány ilyen rossz mondatot én is kaptam otthon, én inkább mamámtól. Csak sokkal később döbbentem rá, mennyire befolyásolta az önképemet.

    VálaszTörlés
  2. Egyet értek abban a Szerzővel, hogy verbálisan nehezen tudunk a nemiségről beszélni. Vizuálisan ellenben túl sok is az impulzus. Lehet, éppen azért, mert a verbalitással bajok vannak?

    Egyébként, a Captivating remekmű szerintem, sajnálatos, hogy nem jelent meg magyarul!

    Üdv
    Fehér Ági

    VálaszTörlés
  3. Hagyján,hogy a médiában,nem tudunk normálisan beszélni a szexről,de a legtöbben még otthon sem,a férjükkel feleségükkel sem beszélnek róla,és a gyerek kérdéseire,sem képesek pironkodás nélkül válaszolni. Nem is csoda,hogy a pornóhoz fordulnak a gyerkőcök.

    VálaszTörlés

A Waldorf Pedagógiai Intézet újabb előadás-sorozatában pszichológusok vezetnek be a szülők iskolájának gondolatvilágába.
Fontos kérdésekben segítenek eligazodni: Mi az, hogy élő tudás? Lehet-e élővé tenni a holt tudást? - A digitális kor értékválsága új kihívások elé állítja a mai szülőket. Hogyan lehet ebben a változó világban egészséges gyerekeket nevelni? - Miért olyan félelmetes felnőtté válni? - Családi kommunikáció - megértjük egymást félszavakból is?

A kötet szerzői: Bakonyi Anna, Cziglán Karolina, Nemes Éva, Purebl György, S.Pintye Mária, Tari Annamária, Vajna Virág,
Vekerdy Tamás

A kötet megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban és a
Saxum Kiadó webáruházában